Aki esetleg tegnapi, Eddigi tapasztalataim című írásomat szomorúnak érezte, azt megnyugtatom: jól érzem magam itt.
Egyszerűen a tapasztalataimat írtam le. Nem állt szándékomban sem pozitív, sem negatív képet festeni, egyszerűen leírtam, amit látok.
Döbbenetes élmény azzal találkozni, amenyire másképp gondolkodnak itt. Nem úgy, ahogy otthon, ha találkozol valakivel, aki másképp gondolkodik. Alapjaiban mások az itteni emberek. Nem is tudom rendesen megfogalmazni.
Az, ahogyan ítéleteket alkotunk, vagy döntést hozunk (nem az ítélet vagy a döntés maga, hanem a mód, a szempontok, ami mentén létrehozzuk, tehát maga a folyamat működése) bele van betonozva a fejünkbe. Annyira alapvető, hogy észre sem vesszük, egy séma, ami könnyebbé teszi a különböző helyzetek megoldását. Itt egész más van a fejekbe betonozva.
A máshogy gondolkodnak nem azt jelenti, hogy mást gondolnak bizonyos dolgokról, hanem hogy maga a gondolkodás folyamata máshogy megy. Egyébként nyilván a szempontok, az értékek, és a súlypontok is mások. De ez más téma. (Máshogy állnak például a távolsághoz és az időhöz is.)
Akkor van érdekesség, ha a két rendszer találkozik, mi megdöbbenünk az övékén, de ők is legalább annyira a miénken. :) Ezek akár mulatságos, akár dühítő helyzetek, mindenképpen rendkívül tanulságosak. Ugyanis igen ritkán van módunk tapasztalatot szerezni a bebetonozott dolgainkról, vagy megtapasztalni ennek a létezését egyáltalán. És azt, hogy máshogy is lehet, máshol máshogy normális, és működik az úgy is rendesen.
Gyakran eltöprengünk utólag, hogy egyes helyzetekben miért épp azt válaszolták vagy tették, amit. Ez jó. Sokat tapasztalunk így magunkról is.
Nem csak az ételek és a növényzet egzotikus itt... :D
Utolsó kommentek