Eddig ezek voltak a legkisebb banánok, amiket ettünk. Nagyon finomak.
A nemzetközi nagycégek modern kivitelű plakátjai mellett megtalálhatóak vietnámi eredetű, számunkra nosztalgikus hatású remekművek is.
Hétfőn, Dani éppen elindult a munkába, gondoltam, alszom még a dolgozós hétvégére egy órát, aztán nekiindulok a mai dolgaimnak...
Péntekig kellett várnunk, hogy a sárga csodapálmát is fényben tündökölve láthassuk. Pompás volt.
Itt hat munkanap van egy héten, csak a vasárnap szabad. (Bár a vietnámiak gyakran még akkor is dolgoznak.)
Ma én is kimentem a munkahelyre a többiekkel...
Csütörtök este hárman vacsoráztunk a konyhánkban Dani egyik munkatársával.
Mikor jóllaktunk, a jó hangulat spontán átcsapott egy jó kis buliba. :) Zenét hallgattunk, viccelődtünk és pici ital után jókat énekeltünk.
Aztán pénteken kicsit nehézkesen lett végre délután, amikorra összeszedtük magunkat.
Ma világosban a főúti iskola előtt jártam. Lefotóztam az iskola bejárata fölötti óriásplakátot (Úttörőnek lenni jó! jeligével), és találkoztam a hátsó bejáratnál üdítőző diákokkal is.
Utolsó kommentek