Vietnámi kalandjaink

A tegnapi volt a "Horror nap".Kezdődött ugye a csótánnyal, de arról még mondjuk nem tehettem, az csak úgy pont ott volt. Bár igaz, tekinthettem volna baljós előjelnek. :)Aztán lementem a konyhába (tééényleg! a konyhánkat még nem is mutattam be, na hamarosan akkor azt is…

Ma két esküvő is volt itt. A mellettünk lévő, még a mi hotelünkhöz tartozó étterem ugyanis esküvőkre szakosodott. Le sem szedik a masnikat a székről, a hatalmas szívet a falról, csak gondolom, a neveket cserélik benne.Eddig már több esküvőt láttunk, illetve az utána való…

Aki esetleg tegnapi, Eddigi tapasztalataim című írásomat szomorúnak érezte, azt megnyugtatom: jól érzem magam itt.Egyszerűen a tapasztalataimat írtam le. Nem állt szándékomban sem pozitív, sem negatív képet festeni, egyszerűen leírtam, amit látok.Döbbenetes élmény azzal…

Ma reggel, mikor a szobánkban megtaláltam eddigi első csótánytetemünket, amin épp a hangyák lakmároztak, ki sem akadtam. Söt, meg sem lepődtem igazán.Azért képet inkább nem csináltam róla Nektek. :)

Eddigre már talán viszonylag reális képet alakítottam ki az itteni világról, amit most meg is osztok veletek.Hogy érzem magam itt?Jól, olyan az egész, mint egy egzotikus nyaralás, csak benne élünk, ezért lassabb, nyugodtabb, ráérősebb és hétköznapibb minden, hiszen van időnk,…

Ő a szobánkban lakik, a fotózás kedvéért szegényt jól megkergettem, és talán élete legnnagyobb sokkját okoztam neki a vakuval.Kedves kis jószág egyébként, mostmár szoktunk beszélgetni is.Egyszer tapsikoltam a hasamon és elkezdett válaszolgatni, azóta időnként direkt csinálom.…

Dani utánakérdezett, milyen nagy bevásárlóhely van a városban, mert a múltkori helyen Cora volt, ahol szinte mindent lehetett kapni.Itt METRO van! :) Meglátogattuk.Az egész pontosan ugyanolyan, mint otthon. Az egyik kollégánál szerencsére ott volt az otthoni metrokártyája, így…